Demokratikus Koalíció:
Értékelték-e már az Egyenlő Bánásmód Hatóság megszüntetésének következményeit?

Sebián-Petrovszki László, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője írásbeli kérdést tett fel Tuzson Bence, igazságügyi miniszternek azzal kapcsolatban, hogy a kormány értékelték-e már az Egyenlő Bánásmód Hatóság megszüntetésének következményeit?

A kérdés szövege teljes terjedelmében:

Tisztelt Miniszter Úr!

A kormány 2021 január 1-i hatállyal megszüntette az Egyenlő Bánásmód Hatóságot (EBH), beolvasztva azt Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába, amelynek Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóságaként működik tovább. A döntéssel szemben számosan hangoztatták egyet nem értésüket, kifogásaikat, aggodalmaikat, az ezzel foglalkozó jelentésében fenntartásait jelezte a Velencei Bizottság is.

Csaknem három évvel később elmondható, hogy az aggályok megalapozottaknak bizonyultak. Mindenekelőtt az ombudsman a jelenlegi helyzetben nem tekinthető kellően függetlennek, hiszen személyére a kormánytöbbség által megválasztott köztársasági elnök tesz javaslatot, és megválasztásához annak az Országgyűlésnek a kétharmados arányú szavazatára van szükség, amelyben ezt a kétharmados arányt a kormánypártok egyedül is elő tudják állítani.

Természetesen nincs és nem is lehet rá bizonyíték, de a kormánytöbbség ezzel kapcsolatos reflexei ismeretében legalábbis nem tűnik alaptalannak a feltételezés, hogy ezzel függ össze az, amiről számos, a jogvédelem területén dolgozó civil szervezet is beszámolt, hogy főleg LMBTQ-személyek ügyében lassultak le az ügyek, az ombudsman nem hallatja hangját és nem kezdeményez vizsgálatot ilyen témákban.

Ha azonban függetlennek tekintjük is a biztost, nincs hatósági jogköre, másokra nézve kötelező döntéseket nem hozhat. A hivatali apparátus csökkenése az ügyek időbeli elhúzódásához, a referensi hálózat fölszámolása a nem Budapesten élők nehezebb hozzáféréséhez vezetett.

Az átszervezés tehát a korábbinál nehezebbé és körülményesebbé tette a jogsértések elleni föllépést, és az a gyanúis nehezen oszlatható el, hogy éppen ez volt a cél.  További probléma, hogy bár az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 35.§ (4) bekezdése kifejezetten tiltja, hogy elektronikus közzétételre kötelezett adatfelelős szerv az elektronikusan közzétett adatokat honlapjáról eltávolítsa, sőt, megszűnése esetén a közzétételre jogutódját kötelezi, az az EBH 2005 és 2011 közötti jogesetei a honlapon nem érhetőek el. Problematikus tehát a Főigazgatóság működésének átláthatósága is.

Kérdezem ezért miniszter urat:

1. Értékelte-e a tárca az egyenlő bánásmód hatóság megszüntetésének hatásait, a beérkezett panaszok vizsgálatának eredményét és azok következményeit?

2. Ha nem, mikor kívánják ezt pótolni?

3. Ha igen, terveznek-e ennek alapján jogszabályi változásokat?

Válaszra köteles a miniszter 2023. november 29-éig.